Szeptemberi landolás Portugáliában

Utazás és érkezés Santa Maria da Feirába, Portugáliába:

A repülőút nem okozott nagy meglepetéseket, kivéve mondjuk azt, hogy ez volt az eddigi leghosszabb utam (6 óra) és adtak vacsorát rajta. Mondjuk mikor a fogadószervezetem előre megvette nekem a jegyem, arra a járatra amit én kiválasztottam, akkor nem jutott eszembe, hogy jelezzem nekik, hogy vegetariánus vagyok, igy a repülőn a főétel valami húsos volt krumplipürével (erdélyi lány vagyok, nálunk igy mondják neki, de a többi olvasó kedvéért: burgonyapüré. :) )

És fapados járatokon szocializálódott lelkem még meglepődött a térképes kijelzőn is.:)

Érkezés Portóba :)

Éjjel érkeztem meg Portóba, a fogadószervezettől Carla, a kapcsolattartóm, aki később a mentorom is lett, elém jött a Portói reptérre és autóval elvitt Santa Maria da Feirába, ami 3o percnyire van Portotól.

Itt ebben a kisvárosban van a fogadószervezetem irodája, és az EVS ház is, ahol 7-en lakunk január végéig, utána hárman.

A szállásunk:

 Ez itt az EVS ház (a közepső):

Az EVS házakról, szállásokról lehet jót is, rosszat is hallani, ez ország és fogadószervezet függő. De az én esetemben nagyon szép, rendezett, tágas és kényelmes házról beszélünk amely a 7 önkéntesnek kényelmes otthon, még úgy is, hogy január végéig két szobában ketten lakunk. Január végétől pedig csak hárman leszünk összesen. A régi önkénteseknek akkor jár le a 11 hónapjuk, a mienk július végéig tart.

A ház: 5 hálószobája van, egy nagy nappalija, nagy és jól felszerelt konyha ebédlője, 3 fürdőszobája,, garázsa, tárolórészlege, nyári és mosókonyhája.

A házban, a portugál átlagtól eltérően van fűtésrendszer. Ezért aztán később, november környékén kifejezetten hálásak voltunk! :) Mert nagy hidegek itt nincsenek, de a téli időszakban sok eső és erős szél és néha erős hidegérzet a jellemző. A külföldiekre. A helyiek egy szál semmiben flangálnak olyankor is...nem tudom, hogy birják.:)

A szobám amin január végéig egy Laurával, egy katalán lánnyal osztozom, igy néz ki:

A kép két szélén a két ágy lóg be.:) Mindkettőnknek van saját iróasztalunk, olvasólámpánk, éjjeliszekrényünk, és egy hatalmas beépitett szekrény is van a szobában ami az egyik falat teljesen elfedi, bőven elfér benne mindkettőnk holmija, sőt. :)

Megérkezés:

Carla elhozott a házba ami az elkövetkező egy évben az otthonom lesz. Ideadta a kulcsot, majd magamra hagyott. Fáradt voltam az utazástól, igy kicsit tartottam attól, hogy majd beszélgetnem kell a szobatársammal, meg ágyneműt keresgélni, meg szocializálódni ebben a késő esti órában, de nagy meglepetésemre, a szoba üres volt (Laura , átment egy másik szobába aludni erre az éjszakára) és az ágyam megvetve várta, hogy belezuhanjak és kipihenve fussak neki az első hetek kihivásainak, amelyekből lássuk be volt bőven.:)

EVS év kezdete Portugáliában

Összekötő rész a blogot régebben is követő személyek számára:
A legutóbbi Londoni kaland után, (amely 2012 decemberében ért véget) hazautaztam Nagyváradra és ott önkéntesként tevékenykedtem több gyermekotthonban is nyár végéig, 2013 őszétől 2015 őszéig egy helyi magán egyetemen dolgoztam ifjúsági referensi és alumni koordinátori funkcióban.

EVS év Portugáliában

Még 2015 nyarán megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék váltani és újra kicsit világot látni, új kihivásokkal szembenézni. Ifjúsági referensként volt alkalmam kapcsolatba kerülni az ERASMUS+ programmal, igy az Európai önkéntesszolgálat nyújtotta lehetőségekről is tudomásom volt. Adta magát, hogyha világot szeretnék látni, de a szakmámat is szeretném gyakorolni, viszont nincs időm és kapacitásom arra, hogy egy évre munkát keressek valahol külföldön, végleg kitelepedni pedig nem szeretnék, akkor ez a program pont azt nyújthatja majd amire szükségem van.

Mi alapján választottam országot?

Abban biztos voltam, hogy pihenő évnek is szánom az elkövetkezőt, tehát akármennyire is vonzódom az északi országokhoz, úgy gondoltam, most inkább egy délit szeretnék megismerni, olyat, ahol többségében szép az idő, van tengerpartja, és nem kell új ábécét megtanulnom ahhoz, hogy el tudjam olvasni a feliratokat ( itt Görögország kiesett ugye. :) ).

A listámon maradt Portugália, Franciaország és Spanyolország.
Portugáliáról gyakorlatilag semmit nem tudtam előtte, de volt egy becsipődésem, arra vonatkozóan, hogy nekem oda el kellene jutnom. Franciaország vonzott, de ott szinte az összes ajánlatban kértek alap francia nyelvtudást, ami nekem nincs. Spanyolországban pedig volt két ismerősöm is, ez jó alapnak tűnt.:)

Abban a periódusban, mikor én nézelődtem, kevés ajánlat volt ezekbe az országokba, és azok közül is kevés volt amely egy éves időtartamra szólt volna. Én pedig ki szerettem volna használni maximálisan a program nyújtotta maximális időtartamot. Aztán egyik nap, teljesen véletlenül egy facebook kommentben olvastam, hogy egy magyar lány volt fogadó szervezete s.o.s keres önkéntest egy évre Portugáliába, mert a projektjük két hónap múlva kezdődik és náluk megüresedett egy hely.

Gyorsan felvettem a kapcsolatot a lánnyal, és a portugál szervezettel is, interjúztunk párat, majd pedig jött a döntés, hogy mehetek hozzájuk.

A magyar küldőszervezetem a FIVE, a portugál fogadószervezetem pedig a Rosto Solidárió egyesület lett.

Az indulásig fennmaradó időben papirok beszerzése, nyaralás, albérletből való kiköltözés és munkaviszony lezárása zajlott.

Szeptember 6-án pedig felszálltam a Portóba tartó repülőgépre.

Az első hetek tapasztalatait a következő bejegyzésben fogom részletezni.:) Oda majd képeket is töltök fel.:)